A novemberi amerikai elnökválasztás több okból is döntő jelentőségű. Nemcsak az amerikai demokrácia túlélése a tét, hanem a gazdaság megfelelő irányítása is, ami messzemenő következményekkel jár a világ többi része számára is.
Az augusztus elején megjelent amerikai gazdasági adatok nemcsak rövid, de drámai pénzpiaci volatilitást váltottak ki, hanem a vezető Wall Street-i közgazdászok előrejelzéseiben is szokatlan mértékű instabilitást okoztak, ami arra utal, hogy a Federal Reserve-hez hasonlóan ők is elveszthették a stratégiai tájékozódási képességüket.
A Morgan Stanley ismét csökkentette a Brentre vonatkozó árfolyam-előrejelzését, mivel a világgazdaság egyre inkább dadog.
Az elmúlt időszakban az egyik fő téma lett az amerikai dollár gyengülése: július eleje óta több, mint 5%-ot vesztett értékéből az USA kereskedelmi partnereinek devizáival szemben számolt dollár index, nagyjából 4%-ot vesztett az euróval és több, mint 5%-ot a forinttal szemben. A befektetők rápörögtek az amerikai makroadatok gyengülésére és a tengerentúlon jó sok kamatvágást várva jól bele is adtak az amerikai dollárba. Többek szerint ez még csak a kezdet és már keresztet vethetünk a dollárra. De tényleg így van?
Gyengült a forint tegnap, az euróval szemben 394 fölé került a jegyzés. Ma ennek a gyengülésnek egy része korrigálódott, de nincsenek nagy mozgások a forintpiacon.
A vártnál sokkal jobban csökkent a nyitott álláshelyek száma az USA-ban júliusban, míg a kilépések emelkedtek. Az adat nem meglepetés abban az értelemben, hogy már a legtöbb júliusi adat napvilágot látott és azok sem lettek jók. Ugyanakkor ez az adat is megerősíti azt, hogy a munkaerőpiaci trendek sokat gyengültek az elmúlt hónapokban.
A Jackson Hole-i konferenciát követően elég egyértelművé vált, hogy hacsak nem érkezik valami nagyon váratlan fejlemény, akkor a Fed szeptemberben megkezdi a monetáris lazítást, azaz kamatot vág. Az utolsó kamatemelés óta 14 hónap telt el, ami a korábbi tapasztalatok alapján inkább hosszabb kivárásnak számít. Az idei év elején a piac ugyan sokkal korábbi időpontra számított, azonban az év során „adat függő” üzemmódban működő amerikai jegybank, a tavaszi átmenetileg magasabb inflációs adatok miatt kivárt. A Fed kommunikációjából úgy tűnt, hogy az elmúlt évek hibái, a kamatemelési ciklus túl későn való kezdése, illetve az inflációs pálya lefutásának előrejelzési nehézségei után, a Fed nagyon óvatossá vált, és a legfőbb céljuk az volt, hogy elkerüljék a 70-es évek kudarcát, amikor a túl korai enyhítések újabb inflációs sokkot vontak maguk után. A jelenlegi árazások szerint úgy tűnik, hogy az elkövetkező negyedévekben a Fed gyors ütemben fog kamatot csökkenteni, viszont viszonylag magas szinten, 3 százalék felett megáll majd. Mennyire reális ez a forgatókönyv?
Manapság mindenki a kamatcsökkentésről beszél, pedig a monetáris politika irányultsága szempontjából a 2007-es pénzügyi válság óta a likviditási trendek legalább ennyire fontosak. Idáig volt egy rejtett tényező a háttérben, ami a kamatemelések ellenére is nagyon támogató likviditási feltételeket tett lehetővé. Ez azonban megszűnni látszik és ennek messzemenő következményei lehetnek a részvénypiacokra is. Hasonlót már láttunk 2018-ban, akkor 20%-ot esett az S&P 500 index.
Az amerikai kamatcsökkentési ciklus kezdetével az ingatlanszektor újra előtérbe kerülhet. A háztartások vagyoni helyzete nagyon jó állapotban van, míg a csökkenő kamatok miatt az elmúlt évek alatt visszatartott kereslet rászabadulhat a szektorra. Ennek pedig az itt tevékenykedő cégek számára is messzemenő következményei lehetnek.
Behúzták a féket augusztusban a befektetési alapokat kezelő hazai portfóliómenedzserek; a részvénypiacokkal egyértelműen óvatosabbak, inkább pénzpiaci eszközökben várják, mit hoznak a következő hetek: további részvénypiaci menetelést vagy gazdasági visszaesést? A friss portfólióajánlókban néhányan jelentősebb nagytakarítást végeztek.
A Wall Street Journal pénteki beszámolója szerint a Goldman Sachs nagyszabású létszámcsökkentést készít elő. Az éves teljesítményértékelés részeként a pénzügyi óriás várhatóan több mint 1300 alkalmazottjától válik meg világszerte.
A "Portfólió-ajánlók" sorozatunk keretében minden hónapban arról kérdezzük a hazai alapkezelőket, hogyan állítanának össze egy közepes kockázatvállalású, középtávra szóló, fiktív modellportfóliót. Az alábbiakban a K&H Alapkezelő írását olvashatják:
Megérkezett az amerikai GDP második becslése, amelyben felfelé revidiálták a GDP-t és a fogyasztást is, míg a negyedéves PCE inflációt lefelé. Eközben az új munkanélküli segélykérelmek száma alacsony volt, ami szintén kedvező a Fed szempontjából, hiszen ezek az adatok nem utalnak arra, hogy elkésnének a kamatcsökkentéssel.
Az Egyesült Államok elektromos hálózata jelentős kihívásokkal néz szembe a mesterséges intelligencia és az adatközpontok növekvő energiaigénye miatt. A Mizuho Securities jelentése szerint az adatközpontok energiafogyasztása 2030-ra elérheti a 400 terawattórát, ami meghaladja az Egyesült Királyság 2022-es teljes villamosenergia-termelését, írta meg a Cnbc.
Amikor az amerikai jegybank monetáris politikája változik, akkor az a legtöbb eszközosztályban képes új trendeket elindítani, vagy a meglévőket drasztikusan felerősíteni. Ez különösen igaz akkor, amikor a Fed pálfordulása ennyire látványos, mint amit Jackson Hole-ban láthattunk. Emiatt érdemes elgondolkodni azon, hogy az induló kamatcsökkentési ciklus, hogyan érintheti a fontosabb eszközosztályokat és ebből, hogyan lehet profitálni.
Az elmúlt hetekben, de különösen az elmúlt napokban felgyorsult az amerikai fizetőeszköz gyengülése. Csak augusztusban több mint 3%-ot veszített értékéből az euróval szemben, a dollárindex (ami a főbb fejlett devizákkal szembeni teljesítményét mutatja) január óta nem látott mélypontjára esett. Beindultak az amerikai kamatcsökkentési várakozások, és közben hatalmas érdeklődés övezi a Fed elnökének pénteki beszédét, sokan már erre spekulálva nyitnak új pozíciókat a devizapiacon. Mindez pedig a feltörekvő piaci devizák számára is kedvező előjel, a forint is profitál a dollár szenvedéséből. Nagyon úgy tűnik, hogy a devizapiacokon új sztori kezd kibontakozni, ami meghatározhatja a következő hónapok mozgását.
Csökkent az amerikai Conference Board gazdaságkutató intézet összetett teljesítményindexe júliusban, immár az ötödik egymást követő hónapban, miután februárban két éve először emelkedett. A mutató romlásának üteme viszont már nem jelez előre recessziót.
A héten nem érkezik sok makroadatok, ám lesz egy esemény, amelyre az egész világ figyel, ennélfogva nagy mozgásokat hozhat a piacokon. Legfrissebb makronaptárunkban mutatjuk, milyen eseményekre kell odafigyelni, és hogy melyik napon milyen makroadatokat tesznek közzé idehaza és külföldön.
Csütörtökön több fontos amerikai gazdasági adat is érkezett, amelyek összességében csökkentették a recessziós félelmeket, és pénteken is táplálták az emelkedést a tőzsdéken. A fontosabb európai tőzsdék a brit piac kivételével pluszban zártak, és kezdeti bizonytalankodás után pluszba fordultak az amerikai indexek is, végül idei legjobb hetüket könyvelték el. A budapesti tőzsdén négynapos szünet jön, legközelebb szerdán lesz kereskedés.
A héten a javuló piaci hangulat ellenére egyelőre nem tudott erősödni a forint az euróval szemben. Bár az amerikai recessziós félelmek elmúlni látszanak a hazai gazdaságról egyelőre nem érkeztek olyan hírek, amelyek a növekedési kilátások javulása felé mutatnának. A mai nap az USA-ból érkeznek ingatlanpiaci és fogyasztói bizalmi indexek, így érdekes lesz figyelni, hogy az adatok után elkezdődhet-e a forint erősödése.
Moszkvától is érkeztek ajánlatok.
Az orosz-ukrán háború fejleményeiről ebben a cikkben tudósítunk.
A héten a vámháború és az S&P hitelminősítő döntése sokkolhatja a befektetéseidet és a forintot.
A politikában eddig ismeretlen személyt kért fel Vucic elnök.
Az egyetemi tanár, ex-jegybankár a Checklistben értékelte Trump legújabb vámjait.
Hogy tudunk-e még versenyezni a lengyel vagy a nyugat-európai agrártermékekkel, az is kiderül az Alapvetés podcast új műsorából.
Beindult a jogi csűrés csavarás.
