A közepes és alacsony jövedelmű amerikai családok jelenleg lényegesen kevesebb likvid forrással, például bankbetétekkel rendelkeznek, mint amennyivel a COVID-19 világjárvány okozta zavarok előtt rendelkeztek. Ez olyan pénzügyi feszültségeket okoz, amelyek veszélyeztetik a gazdaság gerincét jelentő fogyasztói kiadásokat.
Bár a részvénypiacok visszanyerték egy részét a hét elejei veszteségeiknek, egyre több szakértő tart attól, hogy Kamala Harris nem számíthat könnyű kampányra, mivel az amerikai gazdasági környezet nem biztos, hogy kedvező lesz a novemberi választások előtt.
Egy erős félév után sokkoló részvénypiaci esésnek lehettünk szemtanúi az utóbbi napokban, és a kötvénypiac sem épp a nyugalom és kiszámíthatóság szigete. A Portfolio által megkérdezett szakértők szerint az elmúlt hetek hozamcsökkenésével jelentősen nőtt a beárazott recesszió valószínűsége, a részvénypiacok kapcsán megosztottak a várakozások: egyesek szerint nincs nagy potenciál a további emelkedésre, mások szerint az esés nagy részén már túl vagyunk. Ami a forintot illeti, a megkérdezett portfóliómenedzserek nem tartják kizártnak, hogy a forint árfolyama az idei évben átlépi a 400-as szintet az euróval szemben.
Négyféle módon is növelheti majd az amerikai inflációt egy második Trump-kormányzat – véli Joseph E. Stiglitz. A Project Syndicate-nek adott interjúban a Nobel-díjas közgazdászprofesszor a négy inflációs kockázat között az amerikai bevándorlási szabályok Trump által tervezett szigorítását, a fiskális fegyelem várható lazulását, a monopóliumellenes politika szinte biztosra vehető feladását, valamint a Fed ügyeibe való valószínűsíthető beavatkozást nevezte meg. Továbbá az interjúban kihangsúlyozta, hogy szerinte a neoliberalizmus megbukott. A választók viszont – ahogy fogalmazott – a „jobbközép” politika kudarcára úgy reagáltak, hogy a szélsőjobb felé fordultak, ami a Columbia Egyetem professzora szerint csak súlyosbítani fogja a problémákat azáltal, hogy a nagyvállalatok még több hatalmat kapnak.
Az amerikai recessziós félelmek erősödése Kínára is kedvezőtlenül hat. A kínai vezetés régóta próbálja élénkíteni a gazdaságot, de ezek az intézkedések eddig mérsékelt sikert hoztak csak, hiszen a belső fogyasztás nem kiemelkedő, most pedig az exportszektor lassult be, amit a júliusi adatok is alátámasztanak. Ezután fokozódhat a nyomás a kínai vezetésen is, hogy újabb lépéseket tegyen a növekedési célok elérése érdekében.
A híres amerikai recessziós indikátor megalkotója, Claudia Sahm szerint a Fed-nek 50 bázisponttal kellene csökkentenie a kamatokat szeptemberben, de egyelőre annál korábbi, úgynevezett vészhelyzeti kamatvágásra nincs szükség. Elmondása szerint, ha a bejövő adatok ne kezdenek el javulni, akkor a recesszió kockázata valós lehet.
A részvénypiacok előző hetekben látott esésével együtt a kötvénypiacokon is bekövtekezett a fordulat, a hozamok látványosan estek, az esés az elmúlt pár napban felerősödött. Magyarországon is jelentős hozamcsökkenést látunk, a 10 éves kötvény hozama hathavi mélypontra esett. A hozamok esésének vannak kedvező hatásai, ám hogy ezek mennyire tudnak érvényesülni, az azon múlik, hogy a folyamatot kiváltó hatások mennyire tartósak.
Mutatunk két indikátort, ami hónapokkal korábban jelezte, hogy a kötvénypiac már nem az inflációtól, hanem a lassuló gazdaságtól fél. Bár a részvénypiacnak idő kellett, mire vette az adást, de, mikor észhez tért nagyon csúnya vérengzés lett a vége. Ezek az indikátorok abban is tudnak segíteni, hogy mikor lesz stabil alapja a részvénypiaci emelkedés folytatódásának.
Vége a nyugodt időszaknak, a forint gyors gyengüléssel ismét megközelítette a 400-at az euróval szemben. A forint viszonylag nyugodt piaci környezetben is hajlamos ilyen elmozdulásokra, ám az utóbbi napok egyáltalán nem nevezhetők ingerszegénynek: amerikai, magyar, de még a japán fejlemények is mind a forint gyengülésének irányába mutatnak. Rövid távon a technikai szintek állíthatják meg a forint gyengülését, középtávon pedig a piaci hisztéria mérséklődése, valamint a jegybank(ok) rábeszélése okozhat enyhülést.
Az elmúlt hetekben érdemi esésnek indultak a globális tőzsdék, amely különösen múlt pénteken és ma hajnalban gyorsult be. Az amerikai recessziós kockázatok emelkedése, a japán jegybank monetáris szigorítása és az AI-val kapcsolatos bizonytalan hírek együttesen járultak hozzá a piacok eséséhez egy olyan helyzetben, amikor azok amúgy is túlvettek voltak és a részvénypiaci emelkedést már csak egy maroknyi cég vitte a hátán. Érdemes körüljárni azt, hogy milyen okok vezettek az eséshez és mi lehet ennek a következménye.
A befektetők erős piaci volatilitásra készülnek hétfőn, amikor a globális piacok újra megnyílnak, mivel a kereskedők aggódnak amiatt, hogy a Federal Reserve túl lassan reagált az amerikai gazdaság lassulásának jeleire, és gyors kamatcsökkentésekről kell döntenie, hogy ne legyen gazdasági visszaesés a világ legnagyobb gazdaságában.
A jegybankok szerepe látványosan felértékelődött az utóbbi években, tőlük várjuk, hogy letörjék az inflációt, majd beindítsák a gazdasági növekedést. Ehhez a komoly feladathoz óriási közgazdasági szaktudás és rendkívüli tapasztalat szükséges. Egy dolog viszont nem kell hozzá: közgazdasági végzettség. A világ legfontosabb jegybankjainak első emberei ugyanis többnyire jogászok, de akad köztük egy történész is. A papír viszont csak egy dolog: aligha akad bárki, aki megkérdőjelezi az aktuális jegybankelnökök hozzáértését.
A közvélekedéssel ellentétben az amerikai Legfelsőbb Bíróság döntése a négy évtizedes Chevron-doktrína hatályon kívül helyezéséről jó eséllyel a testület eddigi leginkább vállalkozásellenes ítéletei közé tartozhat. A vállalatoknak – különösen az erősen innovatív cégeknek – okozott kár súlyos lehet, és hosszú távon komoly következményekkel járhat az amerikai gazdaságra nézve.
Az Egyesült Államokban a mai munkaerőpiaci adatközlés után aktiválódott az úgynevezett Sahm-szabály. A múltban amikor ez megtörtént, az mindig azt jelentette, hogy az Egyesült Államok gazdasága már recesszióban volt. Ettől még nem biztos, hogy az indikátor tévedhetetlen, csakhogy a recesszió nem lenne meglepő forgatókönyv, látva az aktivitás gyors romlását.
A vártnál rosszabb munkaerőpiaci adatok hatására már 61,5%-es esélyt ad a piac annak, hogy az amerikai jegybank szeptemberben akár 50 bázisponttal is csökkentheti a kamatokat.
A várakozásokat érdemben meghaladóan 249 ezer fő volt az új munkanélküli segélykérelmek száma. A nem-mezőgazdasági foglalkoztatottak termelékenysége pedig 2,3%-kal nőtt az előző negyedévhez képest.
Az amerikai piacokon a befektetők az elmúlt évben figyelemre méltó módon voltak képesek elhárítani a gazdaság egészséges működését, valamint a globális gazdasági, pénzügyi és kereskedelmi rendszert fenyegető belső és külső kockázatokat. A kockázatok piaci hangulatról való leválasztása három tényezőnek köszönhető: az egyik az egyes technológiai cégek "határ a csillagos ég" kilátásaiba vetett hit, a másik az amerikai gazdasággal kapcsolatos széles körű bizalom, a harmadik pedig a Fed pénzügyi eszközök iránti támogatásába vetett tartós hit. E tényezők közül azonban az első kettő az utóbbi időben nyomás alá került, így a pozitív kilátások tartóssága inkább a harmadik tényezőtől függ.
Az ADP által közzétett amerikai foglalkoztatottsági adat szinte megegyezett az előző havival, míg az új munkanélküli segélykérelmek kismértékben emelkedett.
Az Axios tudósítása alapján 16 Nobel-díjas közgazdász írta alá azt a nyilatkozatot, amely felhívja a figyelmet Donald Trump volt amerikai elnök gazdaságpolitikai terveinek a veszélyeire. Mint írják, Trump újra emelkedő pályára állíthatja az inflációt, és tartós károkat okozhat a világgazdaságnak.
Neel Kashkari, a Minneapolisi Szövetségi Tartalékbank elnöke vasárnap a CBS "Face the Nation" című műsorában adott interjújában beszélt az amerikai gazdaság jelenlegi állapotáról és a jövőbeli kilátásokról. Kashkari elmondta, hogy bár bizonyos jelek arra utalnak, hogy az amerikai gazdaság "nagy nyomás alatt áll", és lassulás jelei mutatkoznak, még nem érkezett el az idő a kamatcsökkentésre.
A háború eszkalációjáról szóló tudósításunk folyamatosan frissül.
Odaszóltak indítás előtt Amerikának.
Vegyes mozgások a világ tőzsdéin.
Hamarosan bejelentik az új jelöltet.
Oroszország interkontinentális ballisztikus rakétával támadta Ukrajnát.
Az eszkaláció lépéskényszerbe hozta a honvédelmi minisztériumot.
Mi lesz a nyugdíjakkal?
Hogy látja a cég jövőjét az elnök-vezérigazgató?
